Kirándulás Nagymaroson

Nagymaros a fővárostól 50 km-re, a Dunakanyarban, a Duna bal partján helyezkedik el. Keletről a Duna, Nyugatról a Börzsöny hegység határolja, és a dunai vízi élet egyik központja. Autóskomp köti össze Visegráddal.

A város története:

A település helyén a kőkortól kezdve találtak régészeti leleteket, ami bizonyítja, hogy szinte folyamatosan lakott hely lehetett.
A települést a középkorban alapították, első okleveles említése 1257-ből származik. a XIII. század végéig a Rosd-nemzetség birtokában volt, 1285-ben IV. László király visegrádi várhoz csatolta.
Központja, középkori magja a templom és környéke.
Károly Róbert király alatt lendületes fejlődésnek indult, virágzó mezőgazdaság - főleg gyümölcstermesztés és halászat - alakult ki. Azok a előkelőségek pedig, akiknem már nem jutott hely Visegrádon, a királyi székhelyen, itt építettek maguknak palotát vagy házat. 1324-ben városi szabadalmakat kapott, többek között szabad bíró- és lelkészválasztási jogot, önálló törvényhatóságot és vámmentességet.
E korban városban már német származású telepesek, hospesek éltek. Az Anjou-királyok alatt Maros már az ország nevezetesebb városai sorában szerepelt, kiváltságait a királyok a későbbiekben többször is megerősítették: I. Lajos 1345-ben, Zsigmond 1388-ban, Mátyás király 1464-ben, II. Ulászló 1492-ben.
Buda eleste után a város a budai szandzsákhoz tartozott, s a fennmaradt adóösszeírások azt mutatják, hogy a német lakosság erre az időre már teljesen elmagyarosodott.
A török hódoltság minden nehézsége mellett a lakosok és porták számában jelentős változás nem következett be, de a felszabadító harcok során a vidék a hadseregek átvonulási területe lett, s a XVII. század végére a pusztulás óriási méreteket öltött.
A török idők, a Rákóczi-szabadságharc és az 1709-es pestisjárvány után megfogyatkozott lakosság pótlására nagyarányú lakosságtelepítés indult meg. Nagymarosra 1715 és 1735 között a Rajna vidékéről, Mainz környékéről katolikus vallású németek érkeztek. Ők folytatták és fejlesztették a helység gazdasági kultúráját, a kertészetet és a gyümölcstermesztést.
A XVIII. század végétől a település ismét fejlődésnek indult, virágzott a gyümölcstermesztés és a kereskedelem. A terményszállítást Budapest és Bécs felé hajóval bonyolították. A vasútvonal kiépítésével könnyen elérhető lett a főváros, híres és kedvelt nyaralóhellyé vált Nagymaros, ami lakóinak ismét jólétet teremtett.
A város csodálatos természeti adottságai a művészeket is vonzották. Diner-Dénes Rudolf, Hermann Lipót, Vörös Géza, Gadányi Jenő festőművész 1956 májusában Nagymaroson művésztelep létesítését kezdeményezték. Jeles képzőművészekből tevődőtt össze a telep törzstagsága, nem egy kiváló festőnk hosszú és gazdag alkotó éveket töltött a nagymarosi művésztelepen. A Nagymaroson készült műalkotásokból rendszeres kiállításokat is rendeztek. A művésztelep a Nagymaros-Bős vízierőmű építési munkáinak megkezdésekor zárta be kapuit.
Élénk zenei élet alakult ki már 1904-től a férfikórus megalakulásával, mely jelenleg is az ország egyik ismert kórusa. Az aktív zenei és művészeti élet hátterét a Kittenberger Kálmán Általános Iskola, Művészeti és Szakiskola biztosítja. A Dunakanyar Fúvószenekar hazai és külföldi hírnévre tett szert.

Nagymarosi iskolatörténelem

1717-től kezdve ismerjük a nagymarosi kántortanítók neveit, akik az egyházközség iskoláiban tanítottak. 1884-ben már 5 tantermes iskolát működtetett az egyház, 1909. november 1-től Állami Népiskolaként már a minisztérium hatáskörébe tartozott a 12 tanítós magyar tannyelvű intézmény. 1905-ben költözött az intézmény a mai "felső iskola" épületébe ( az iskola épületét 1913-14-ben állami finanszírozásból emelték a község pontos adóterv-teljesítésének jutalmaként dr. Sváb Gyula miniszteri tanácsos tervei alapján.) 1916-tól Állami Polgári Fiúiskola működött Nagymaroson. 1936-ban létesült az Árpádházi Szent Margit Római Katolikus Polgári Leányiskola. 1948. augusztus 6-án kelt a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 92.521/1948. számú rendelete az államosításról, és a három iskola egyesítéséről. Az intézmény neve Állami Általános Iskola lett. 1964-69-ig két gimnáziumi osztály érettségizett Nagymaroson. 1986-tól az intézmény német nemzetiségi nyelvet tanító általános iskolaként működik. 1992-től évente szakiskolai osztály, és 9. német nyelvi osztály indult. 1997. május 11-étől az iskola neve Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Szakiskola. 1999 őszétől az iskola alapfokú zene-, tánc- és képzőművészeti iskolaként is működik.
A városnak pezsgő kulturális és sport élete van, amit a nagyszámú, önkormányzat által is támogatott civil szervezet és egyesület igazol.
Országosan kiemelt üdülőhely Nagymaros, melyhez a Duna-Ipoly Nemzeti Park nagy kiterjedésű területei is tartoznak. Természeti ritkaságnak számít a város feletti szelídgesztenyés. A hagyomány szerint Károly Róbert hozatott Itáliból szelídgesztenyefákat, amelyekből a klímaváltozást túlélő példányak hamarosan erdőt alkottak.

Nagymaros környéki kirándulások, szabadidős tevékenységek:

Nagymaros földrajzi elhelyezkedése és természeti adottságai miatt kedvelt helye a kirándulóknak, túrázóknak. Nagymaroson át vezet az Országos Kéktúra-vonal, a nemzetközi Duna-túrának (kajaktúra) pedig itt az első állomása. A Börzsöny hegyei rendkívül sok lehetőséget kínálnak gyalogtúrára, kerékpáros hegyi túrára. A Dunakanyar csodálatos panorámáját élvezhetik a Hegyes-tetői kilátóból és a Remete-barlang szikláiról.
A vízpartot kedvelők élvezhetik a strandolási lehetőséget, hajókirándulást tehetnek Dunabogdányba, Dömöre, Esztergomba. A horgászni vágyók a Dunán kívül a Törökmezői halastavaknál és az Ipoly partján hódolhatnak szenvedélyüknek. A vadászat kedvelői a Kittenberger Kálmán Vadásztársaság és a környék vadásztársaságai segítségével szervezhetnek vadászati programot. A vízisport kedvelőinek Nagymaros és környéke felejthetetlen élményt nyújt. A vízisporttelepen kikötési lehetőség van. Komppal átkelve Visegrád és a pilisi hegyek szépségeiben lehet gyönyörködni.
A kirándulásban, túrázásban elfáradtakat kellemes kerthelységekkel rendelkező nagymarosi vendéglők várják hal- és vadételek széles választékával.

A Nagymarosi Önkormányzat helyi autóbuszjárattal is rendelkezik, melyet igény esetén a város környékére irányuló különjáratra rendelkezésre tudja bocsátani (előzetes egyeztetés után, térítés ellenében)

Önkormányzati rendezvények:

Önkormányzatunk évről-évre megrendezi a lakosság, a hétvégi házak tulajdonosai és az idelátogató vendégek szórakoztatására:

június első vagy második hétvégéjén a városunkban élt híres Afrika-vadászra emlékező, 5 éves hagyományra visszatekintő Kittenberger Kálmán Vadászati és Természetvédelmi napokat (neves polgárunk szobrának megkoszorúzásával, kiállításokkal, zenei, táncos bemutatókkal, vad- és halfőzőversennyel, sportprogramokkal).

június közepétől július közepéig a Dunakanyar Művészeti Heteket.
A Dunakanyar Kulturális Alapítvány 1998 óta minden évben kivételes találkozásokra hívja a kitűnő zenékre, a kvalitásos kiállításokra vágyókat. A bal part telelpülései - Verőce, Nagymaros, Zebegény, Szob - adnak helyet a rangos zenei, képzőművészeti, színházi eseményeknek, nemzetközi hírű előadók, tehetséges pályakezdő művészek, a térséghez valamilyen módon kötődő alkotók közreműködésével.

július második hétvégéjén rendezik meg a SAN-TEAM Kupa Dunai Kajaktúrát.

július végén a 2000-ben útjára indított "Csend Legyen Már!' címmel könnyűzenei koncertet (amelyen neves hazai és környékbeli amatőr együttesek, zenészek muatkoznak be.)

augusztus 19-20-án a Szent István napokat, melynek keretében megemlékezünk Nagymaros 1996-ben történt várossá nevezéséről.

Nagymaroson még számos kulturális és egyéb program várja az idelátogatókat. Képzőművészek kiállításai, fúvószenekari, énekkari koncertek, május utolsó és október első hétvégéjén pedig a már nemzetközileg is ismert római katolikus ifjúsági találkozók. Nem feledkezhetünk el a Kittenberger Napokhoz kapcsolódó Nemzetközi Nyugdíjas Találkozóról sem, melynek keretében számos nyugdíjas művészeti együttes műsorát is láthatjuk.

Az otthon kis lakóival egy nagyon vidám napot töltöttünk együtt!