Soltvadkerti tábor

Az elmúlt évekhez hasonlóan ebben az évben is lehetőséget kapott arra átmeneti otthonunk, hogy a Bródy Imre Oktatási Központ, Általános Iskola és Gimnázium által szervezett soltvadkerti táborba két-három gyermeket táborozni küldjön.

Július 18-án, hétfőn reggel 9 órakor autóval indultunk útnak, a három kiválasztott fiúval, valamint jómagam - Ani néni -, mint kísérőjük az otthonból az iskola igazgatójával, Giczy Béla bácsival. A fiúk, Ricsi, Roli és Máté élvezték az autózást, bár az M5-ös autópályán félórát várakoznunk kellett útfelújítás és baleset miatt.
12 óra előtt érkeztünk meg, amikor még nagyban folytak a tábori versenyjátékok. Mindenki szívesen fogadott bennünket, majd Aranka néni elirányított a szálláshelyünkre. Délben ebédhez sorakoztunk – miközben áttanulmányoztuk a napirendet. Az ebéd, majd egy kis csendespihenő után a közeli tóhoz mentünk strandolni. Jól esett a fürdés a hőségben. 17 óra után indultunk vissza, majd 18 órakor vacsoráztunk. 22 óráig a szabadfoglalkozás keretében ping-pongoztunk, kosárlabdáztunk és kézműveskedtünk. 22 órakor aztán takarodó. Gyorsan és sokat kellett aludni, mivel másnap ½ 8-kor volt az ébresztő, 8-kor pedig reggeli. Irány tehát a nagy ebédlő, ahol még két nagy csoport volt, hiszen ők is itt táboroztak. Reggeli után aztán szobaellenőrzés, pontozás, mivel a tábor végén értékelés volt. Ebédig versenyjátékok, amit szintén pontoztak, majd ezt is a végén értékelték. Déltől a nap hasonlóan alakult, mint az előző nap.
Szerdára fagyizás volt betervezve a városban, lovaskocsin, amelyen legalább húszan is elfértünk. Bár az időjárás – a vihar – el akarta űzni ezt a programot, de ½ 11-re mégis megemberelte magát, így a fél tábor délelőtt, a másik fele délután fagyizni ment. A kocsikázást is nagyon élveztük, ám amikor megláttuk a cukrászdát, majdnem elájultunk… Vagy 50 féle fagyiból lehetett választani, olyan nagy volt a kínálat… amit bár nehezen, de mégis sikerült végrehajtani. Az ebéd kicsit csúszott, mert aznap 12 óra helyett 13 órakor ebédeltünk, ugyanis ekkor értünk vissza a táborhelyünkre. A délutáni szabadfoglalkozás után 18 órakor vacsoráztunk, majd lefekvésig Activity-ztünk. A jó megoldásokért csoki-jutalom járt!
Csütörtökön végtelenül szomorú napra ébredtünk. Csak esett és esett és esett és esett és esett……… Mindenki lehangolt volt… csak a közös kézműves foglalkozás hozott egy kis felüdülést, majd az esti disco, ami ½ 10-ig tartott!!! Ropta kicsi-nagy, öreg és fiatal. Nagyon jól éreztük magunkat.
Reggel nehezen ébredtünk, keltünk – utolsó nap! -, de még várt egy meglepetés. Lovakat hoztak a táborhoz, és mindenki felülhetett, aki nem félt. Nagy élmény volt a lovaglás mindenki számára!

Ebéd után aztán csomagolás, és 14 órakor irány haza. Még az idő is megjavult…
A két óra buszozás után kifáradva, élményekkel telve érkeztünk meg az átmeneti otthonba, ahol Márti néni és a gyerektársak már nagyon vártak bennünket.