Innen sétáltunk át a lovasbemutatóra, ahol nemcsak a csikósok lovas tudását csodálhattuk meg, hanem hat ökrös szekeret, négyesfogat-hajtást, és pusztanyolcast is láthattunk.

Éhesen, ám élményekkel telve értünk vissza szálláshelyünkre. Az ebéd és kis pihenő után Erika néni – egy helybéli óvodapedagógus – tartott gyermekeink számára kézműves foglalkozást. Ez alkalommal különféle bőrtárgyakat készítettek a gyerekek…

A délelőtti és délutáni programok nyújtotta élményeket még fel sem dolgoztuk, amikor vendéglátónk elénk állt, hogy aznap este szeretettel meghív bennünket a szomszéd üdülőbe, ahol lánya - Netti - musical előadása lesz…

Szép befejezése volt a napunknak.

A negyedik napon délelőtt, félve a bejósolt délutáni vihartól gyorsan kihasználva a jó időt, ismét strandolni mentünk. Ám viharnak nyoma sem volt, így délután megint csak lementünk a tóhoz fürdeni. A vacsorát korgó gyomorral vártunk, amit esti séta és fagyizás követett. A nap végén barnára sülve estünk az ágyba.

A tábor ötödik napján délelőtt Dunapatajra sétáltunk át, hogy gyermekeinkkel megtekinthessük a Dunapataji Tájházat és Múzeumot. Schill Tamás, a múzeum vezetője részletesen és érdekfeszítően beszélt a múzeum és a kiállított tárgyak koráról, történetéről….
A gyerekeket eleinte nem különösebben kötötte le, ám „előadónk”, Tamás lendülete és érdeklődést felkeltő előadása megtette hatását, és az addig kissé unatkozó, ásítozó gyermekeink egyre többet és többet kérdezgettek a kiállítás tárgyaival és annak történetével kapcsolatban.

Helytörténeti ismeretekkel gazdagodva tértünk vissza Szelídre, az üdülőbe, ahol ismét finom ebéddel vártak bennünket. A 10 km-es gyalogút megtétele után igazán jól esett a délutáni pihenő, amit ismét délutáni strandolás követett. Ez az esténk már kissé hűvösebb volt, mint a korábbiak, mégsem tartott vissza a szokásos esti sétánktól és fagyizástól.

Az utolsó előtti, azaz a hatodik nap délelőttjére terveztük be a „KÉKMOSZAT TANÖSVÉNY” túránkat. A Szelidi-tó Természetvédelmi Területén belül a tanösvény tábláit elolvasva ismerkedhettünk meg a terület és a tó keletkezésével, jellemzőivel, és állatvilágával.

Mire végigjártuk jól elfáradtunk…

így az ebédet követő pihenő mindenkinek kifejezetten jól esett. A délutáni strandolás ténye felől nem is lehetett kétség… hiszen utolsó alkalmunk volt rá. Az esti Szittyó-téri Utcabálról most kivételesen korábban jöttünk el…,

de mivel a tábor utolsó éjszakája volt, megengedtük a nagyobbaknak, hogy kicsit tovább lehessenek fent, ami jó hangulatban, sok beszélgetéssel, bolondozással telt.

A hetedik nap, a hazaindulás napja volt… A csomagok összepakolva várták az intézmény gépkocsivezetőjét… mi pedig jó hangulatban a távolsági buszt.

Az átmeneti otthonba ismeretekkel, élményekkel gazdagon, barnára sülve és jól elfáradva elérkeztünk meg. Minden gyermekünk, és mi magunk felnőttek is jó emlékekkel gondolunk vissza a 2011. évi Szelidi-tó partján töltött időre.

Köszönet érte mindazoknak, akik ebben az évben is lehetővé tették számunkra mindezt.